Csak bajt jelentenek a fiatal dolgozók?

A Young Enterprise megbízásából nemrégiben készült felmérés szerint négy vezetőből három úgy gondolja, hogy a frissdiplomások nem rendelkeznek a szükséges készségekkel a munka világában. A kutatás rámutatott, hogy a fiatalok ezrei, akik jelenleg részt vesznek az állásinterjúkon, nem rendelkeznek olyan alapvető készségekkel, amelyek egy frissen végzőstől elvárható volna.

A megkérdezett munkáltatók rámutattak arra, hogy a fiatalok nem tudják eladni magukat, nincs megfelelő technológiai tudásuk és a megfelelő kommunikációs készségek is hiányoznak belőlük. Mindezek adnak leginkább aggodalomra okot a végzősök legújabb generációja esetében -– derült ki az Egyesült Királyság legnagyobb frissdiplomásokat foglalkoztató munkáltatójának, az FDM Groupnak a felméréséből, amely kétéves posztgraduális programjával támogatja a diplomásokat abban, hogy át tudják hidalni a szakadékot az egyetem és a munka világa között.

Hazánkban sem kellően felkészültek a fiatalok

Általánosítani nem lehet és nem is szabad a frissdiplomások felkészültségét illetően, de sokszor tapasztaljuk azt, hogy a cégek igényei eltérnek attól, amit a pályakezdők tudásban, felkészültségben magukkal hoznak az iskolából -– mondta a HR Portálnak Letenyei Judit, a tatai T-HR Kft. vezető tanácsadója. Hozzáfűzte: ez érinti mind a szakmai, mind nyelvtudásbeli felkészültséget, illetve a munkához való általános hozzáállásukat is, nem beszélve a bérigényükről.

Az FDM Group Recruitment menedzsere, Madeleine Field az Onrec.com-mal közölte: mint végzősökkel foglalkozó toborzó szakemberek, tökéletesen tisztában vannak a küzdelmekkel, amelyekkel a frissdiplomások szembesülnek. Különösen az IT-ágazatban várnák el a munkáltatók, hogy a frissen végzettek rendelkezzenek a szükséges technológiai ismeretekkel. Mivel az üzlet áll a középpontban a legtöbb IT munka esetében is, erős kommunikációs készségekre és marketinges tudásra is szükség van a szakmában.

Elindítottak egy együttgondolkodást a helyi cégek vezetőivel, a város vezető személyiségeivel és az iskolák igazgatóival, hogy mi módon lehetne ezt megtenni. Ennek már konkrét eredménye is van: jövő szeptemberben indul egy új képzés a helyi iskolában, ahol olyan szakembereket fognak oktatni, akikre az itteni termelő cégeknek nagy szükségük van.

Megoldás lehet még a nyugaton bevált szokás, miszerint például a műszaki területen oktató tanárok három év tanítás után egy évet egy termelő tevékenységet folytató cégnél dolgoznak, hogy naprakész tudásra tegyenek szert a legújabb technológiákról, folyamatokról -– vélte Letenyei Judit.

Híd a pályakezdők és a munka világa között

Az Egyesült Királyságban is hasonló módszerekkel élnek: a végzős hallgatóknak lehetőségük van 12-16 hetes szakmai képzésen részt venni, amely során a hallgatók olyan készségekre tehetnek szert, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megkezdhessék karrierjüket. Az informatikai hallgatók az oktatás első hetében nem is érhetnek számítógéphez, mivel a puha készségek intenzív fejlesztésére fektették a hangsúlyt. Az egyik hallgató azt közölte, hogy a képzésnek köszönhetően javult az önbizalma, fejlődtek a kommunikációs készségei, amelyek szükségesek ahhoz, hogy sikeres legyek az interjúk során és az iparágban általában.

Miután befejezték a tréninget, az FDM lehetőséget biztosít a frissdiplomásoknak, hogy bizonyítsanak, hiszen kihelyezik őket blue chip ügyfeleikhez, ahol legalább két évig maradhatnak. A cég ügyfeleinek a visszajelzései jelentősen jobbak voltak a végzősök munkavégzését illetően a versenyképes programnak köszönhetően.

A T-HR Kft. vezető tanácsadója kiemelt területnek tartja még a szülők, pedagógusok felkészítését, mert sok esetben nagyon szűk az a rálátás, amellyel ők rendelkeznek a szakmák tekintetében. Kitűnő kezdeményezésnek tartja Budapesten a Nyugati téren a "Mini City" kreatív kiállítást, ahol a gyerekek kipróbálhatják az egyes szakmákat, saját bőrükön tapasztalhatják, mit jelent orvosként dolgozni, vagy szobafestőként mázolni, esetleg ők mondhatják el a híreket. Hangsúlyozta: fontos lenne, hogy a cégek is nyitottak legyenek arra, hogy a diákok gyakorlati tapasztalatokra tegyenek szert akár diákmunka, esetleg nyári gyakorlat formájában.

Több cégnél elindultak már olyan programok, melynek keretein belül iskolákat támogatnak, illetve egyeztetve az iskola tanáraival, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákoknak lehetőséget adnak gyakorlati tapasztalat megszerzésére. "- Azt gondolom, nem arra kellene törekednünk, hogy minél több képzésen vegyenek részt a hallgatók, hanem hogy erősítsük és testre szabjuk az alapképzéseket (általános iskola, közép- és szakiskolák, főiskolák, egyetemek). Legyen lehetőségük itt elsajátítani mindazt a tudást, amire majd a munka világában szükségük lesz. Kivétel ez alól természetesen a speciálisan az adott céghez tartozó technológiai tudás. Ennek elsajátítására tapasztalataink szerint a cégek kiváló tréningprogramokat alakítanak ki - emelte ki a szakember.

A többség el tud helyezkedni

Hazánkban a frissdiplomások túlnyomó többsége el tud helyezkedni három évvel a végzés után -– legalábbis ez derül ki az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2010-es felméréséből, amely során mint a magyarországi Diplomás Pályakövetési Rendszer kidolgozója és szakmai vezetője nagyjából ötezer frissdiplomás személyes megkeresésén alapuló vizsgálatot végzett. Nagy részük (40 százalékuk) már a diplomaszerzéskor is dolgozott, ez az arány az esti, levelező tagozatosok esetében jóval 80 százalék feletti, de a nappali tagozaton tanulók közt is 17 százalékos. Akik számára pedig a diploma valóban a "kilépést" jelentette, azok átlagosan 3,6 hónap alatt találtak munkát. Ez az átlag természetesen nagy eltérést mutat az egyes szakterületek (képzési területek között) - -– tudatta lapunkkal Veroszta Zsuzsanna PhD, a Felsőoktatási Igazgatóság vezető elemzője.

A munkára találás mellett természetesen az is fontos, hogy mennyire hasznosulnak a felsőoktatásban tanultak a munkaerőpiacon. Megtérül-e a felsőfokú tanulmányokra szánt idő és pénz, -– illeszkedik-e a munka területe a tanulmányok szakterületéhez, vagy a végzett egy teljesen más területen helyezkedik el, ahol diplomája nem is feltétlenül hasznosul. Ezt a kérdést a kutatás szubjektív módon, a végzettek saját megítélésére támaszkodva vizsgálta.

Az adatok szerint a frissdiplomások körében körülbelül 14 százalék azok aránya, akiknek munkája egyáltalán nem illeszkedik tanulmányai szakterületéhez. Őket nevezhetnénk pályaelhagyónak, s arányuk szakterületenként igencsak eltérő. Jól látszik azonban az is, hogy egyes szakterületek erősebben, mások kevésbé csatornázzák be a végzetteket. A szakember hangsúlyozta: ilyen rugalmasabban felhasználható diplomának tűnnek például a bölcsészettudomány, vagy a társadalomtudomány területén szerzett végzettségek, míg más pályák, például a jogi, orvosi vagy informatikai a pályaválasztás során a munkák kevésbé széles skáláját kínálják.

Annak kapcsán, hogy a felsőoktatásban tanulóknak mennyire vannak reális elvárásai a fizetésekre vonatkozóan, a Diplomás Pályakövetési Rendszer kutatási programján belül a végzettek mellett a hallgatók véleményét, várakozásait is vizsgálták, 2009-ben. A felmérés szerint a hallgatók jövedelmi várakozásai, összevetve a végzettek által visszajelzett átlag jövedelmekkel meglehetősen jó illeszkedést mutatnak. A hallgatók jól látják a jövedelmek mért tendenciáit, például magasabb átlagos jövedelmet valószínűsítve a gazdaságtudományi, informatikai, műszaki területeken, míg alacsonyabbat az egészségügy vagy pedagógusképzés területén.

A diplomázás után három évvel a végzettek többsége, majdnem 70 százaléka még első munkahelyén dolgozik, jellemzően alkalmazottként, ami azt mutatja, hogy a frissdiplomások többsége elégedett annyira munkahelyével, hogy ne váltson. A foglalkozási mobilitás mértéke szintén szakmánként eltérő. Abban mindenestre hasonlítanak a frissdiplomások, hogy munkájuk tartalmával és körülményeivel sokkal elégedettebbek, mint a jövedelemmel, vagy az előttük nyíló karrier-lehetőségekkel.

HR Portál

Kővári Zsuzsa